Peti a természetvédő kisfiú

Arany Csenge (3. osztályos) meséje

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit Petinek hívtak. Peti nagyon szerette az állatokat, és védte a természetet. Egyszer meglátta, hogy néhány kisfiú szemetet dobál a folyóba. Peti megkérte őket, hogy hagyják abba, mert ez nagyon szennyezi a környezetet. De a fiúk nem hallgattak rá, és tovább folytatták a helytelen viselkedést. Később, amikor a fiúk megunták a játékukat és elmentek, Peti összeszedte az utánuk maradt szemetet. A folyóból is megpróbálta kihalászni a szemetet, papírdobozokat, és a többi dolgot, de volt, ami már lesüllyedt a víz alá, így azokat már nem érte el. Egy halacska észre vette, milyen  nagy munkában van, és azt mondta neki:
- Látom mennyire fontos neked a környezet tisztán tartása, ezért adok neked egy pikkelyt. Ha segítségre van szükséged, csak dobd be a vízbe és én rögtön ott termek. Ezzel a halacska már el is tűnt a folyó habjai között. Ezután Peti elsétált az erdőig. Az erdő szélén meglátott egy galambot. A galamb ezt mondta:
- Légy szíves ,adj egy falatka ennivalót, napok óta nem ettem!
Peti rögtön megkínálta egy kis süteménnyel a hátizsákjából.

A galamb hálásan megköszönte, majd így szólt:- Adok neked egy tollat, ha bármikor segítségre lesz szükséged, csak dobd el, és én rögtön ott termek. Azzal elrepült. Ekkor Peti bement a meseerdőbe, találkozott tündérekkel, manókkal, akik kíváncsian figyelték. Egyszer csak ott állt előtte egy egyszarvú, aki így szólt hozzá:
- Kérlek, húzd ki a lábamból ezt a szöget, amit az emberek szórtak szét. Peti neki is segített, ezért az egyszarvú így folytatta: Adok neked egy aranyjogart, ha segítségre lenne szükséged, csak emeld az ég felé, hogy megcsillanjon rajta a nap fénye, és én rögtön ott termek. Azzal elvágtatott. Idővel Peti elment szerencsét próbálni. Útja az Üvegkirályhoz vezetett, aki az Üveghegyen élt. Volt ennek a királynak egy gyönyörű lánya, akit úgy hívtak Belle. Amikor Peti a király elé állt, így szólt hozzá:
- Ha kiállsz három próbát, akkor feleségül adom hozzád a lányomat, és tiéd a fele királyságom. De ha bármelyik próbán is elbuksz, fejedet vétetem. Peti tudta, hogy nehéz feladat lesz, de mégis megpróbálta. Az első próba az volt, hogy az Óperenciás tengeren kellett átjutnia. Peti bedobta a haltól kapott pikkelyt a tengerbe, és láss csodát, a halacska tényleg ott termett, és csodatévő erejével  egy hidat emelt az Óperenciás tenger innenső partjától a túlsó partjáig. Így Peti könnyedén átsétálhatott rajta. Jött a második próba, ahol át kellett kelnie az üveghegyen. Ekkor  a földre dobta a tollat, és lám a galamb is rögtön ott termett, felkapta Petit, és átrepítette a hegyen. Elérkezett az utolsó próba. Ez volt mind közül a legnehezebb. Le kellett győznie egy sárkányt. Peti az ég felé emelte a jogart úgy, hogy a nap fénye megcsillanjon rajta. Erre megjelent az egyszarvú és csodatévő szar-vával legyőzte a sárkányt. A királynak mit volt mit tenni, be kellett tartania az ígéretét. Feleségül adta a lányát Petihez, és végül nemcsak a fele királyságát, hanem az egész birodalmát neki adta, és ráruházta varázserejét is. A varázserőt pedig Peti arra használta, hogy megvédje a természetet. Így hát boldogan éltek, míg meg nem haltak. Ha nem hiszitek el , menjetek el  az Üveghegyhez.