A kerek erdő bátor lakói

Hartman Bettina (2. osztályos) meséje

Egyszer volt hol nem volt, egy kerek erdő  közepén élt két mókuscsalád. Pötyiék és Dönciék. Békességben éltek az erdő többi lakójával. Sokat segített egymásnak a két család. A téli elemózsiát is együtt gyűjtötték össze. Egy szorgos nap után megelégedéssel tértek haza, hiszen már nagyon sok mogyorót gyűjtöttek. Telis-tele lett az odújuk.
- Ennyi már biztosan elég lesz. Most már nézzük meg Pötyiéket, kell- e még nekik segítség! - mondta Dönci papa.
- Itt is teli van az éléskamra, köszönjük a munkátokat. Kérlek, maradjatok itt ebédre, szívesen megosztjuk veletek a mogyorósalátát.- mondta Pötyi papa.
- Köszönjük, igazán ízletes ez az étel! – köszönte meg Dönci papa a finom ebédet.
Egy keveset még beszélgettek, majd elindultak hazafelé. Arra lettek figyelmesek, hogy nem csicseregnek a madarak, majd közelebb érve hűlt helyét találták az otthonuknak. A fák egymás hegyén- hátán feküdtek, a mogyorók szanaszét gurultak. A mókusok keserves sírásba kezdtek.
Ezt meghallotta a Jótündér és nyomban ott termett.
- Ti miért keseregtek? – kérdezte.
- Odaveszett mindenünk! Segíts rajtuk, kérünk szépen Jótündér! – sóhajtozta Pötyi papa.
- Megpróbálok! – mondta a  tündér. Suhintott egyet varázspálcájával és máris ott termett Zizi,
a kisegér.
- Te láttál valamit? Ki tehette ezt a szörnyűséget? – kérdezte tőle a tündér.
- Igen láttam- felelte Zizi.
- Favágók jöttek, ők vágták ki a fákat. Holnap is jönnek biztosan, hiszen itt hagyták a fűrészeiket és a baltáikat – mesélte a kisegér
- Na várjanak csak, mi is itt leszünk- mondta  a tündér.
Mielőtt elment a tündér, varázspálcája segítségével kicsorbította a fűrészek és balták élét. Reggel meg is jöttek a favágók. Amikor el kezdték vágni a fákat, minden szerszámuk kifordult a fák törzsétől. Leültek egy kupacba, tanakodtak:
- Hát ez hogy lehet? Tegnap még minden baltánk éles volt.
Ez idő alatt Zizi minden erdőlakónak elvitte a hírt. Csak a tündér jelére vártak. A Jótündér ekkor ismét használta varázspálcáját és akkor az erdő összes lakója odasereglett. A Jótündér ekkor ismét használta varázspálcáját és akkor az erdő összes lakója odasereglett. A Jótündér megkérte őket, hogy vegyék közbe a favágókat és kiabáljanak, ahogy csak tudnak. Favágók könyörögtek:
- Hagyjátok abba! Mindent megcsinálunk, amit akartok.
A tündér megszólalt:
- Büntetésül kétszer annyi fát kell ültetnetek, mint amennyit kivágtatok és annyi mogyorót kell gyűjtenetek, amennyit csak találtok.
A favágók késő este végeztek, nagyon elfáradtak. A mókusok megköszönték a Jótündér és a többi állat segítségét. A hűvös szél feltámadt és az állatok lassan búvóhelyükre mentek.
Az én mesém is tovább tartott volna, ha a favágók visszajöttek volna.