Peti és Lidó, az erdő őrei

(Lidó kutyánk emlékére)

Mágocsi Gergő (4. osztályos) meséje

Élt egyszer két barát, Peti és kutyája Lidó. Ám ő nem akármilyen kutya volt, tudott beszélni az emberek nyelvén. Mind a ketten nagyon szerették a természetet.
Egyszer egy szép napon együtt sétáltak az otthonukhoz közeli erdőben. Hirtelen Peti megbotlott és elesett.
- Jaj! - kiáltott fel fájdalmasan.
- Mi a baj? - kérdezte Lidó.
- Felbuktam ebben a konzervdobozban. De hogy kerülhetett ez ide? - csodálkozott Peti.
- Lehet, hogy az emberek dobták el.- mondta a kutya. – Nézd, körös-körül még több szemét. Jaj ne! Így elpusztul az erdő és vele együtt a benne élő állatok is! Tennünk kell valamit!
- De hogyan? – tanakodott a fiú. – Tudod mit, Lidó? Először szedjük össze ezt a sok szemetet, aztán kitalálunk valamit.
Így is tettek. Nekifogtak a munkának, és töviről hegyire megtisztították a hulladékkal teli területet.
Ám amint befejezték, hangokra lettek figyelmesek. Elindultak a zaj irányába, és megdöbbenve látták, hogy nem messze tőlük két ember szeméttel teli zsákokat tesz le az erdőben. Lidó felháborodva és elkeseredetten ugrott oda hozzájuk, és megszólította őket:
- Kérlek, ne! Ezt ne tegyétek! Ha egy kicsit is tisztelitek az állatokat és a növényeket, és nem akarjátok, hogy elpusztuljanak, akkor ne dobjatok itt el semmilyen szemetet!
A két ember annyira megijedt és elámult a beszélő kutyán, hogy földbe gyökerezett a lábuk. Aztán pedig borzasztóan elszégyellték magukat.
- Igazad van te csodakutya! Mi sem szeretnénk, hogy az erdő elpusztuljon!
Segítünk nektek tisztán tartani a természetet!
Miután híre ment Peti kutyája csodálatos képességének, egyre többen csatlakoztak hozzájuk. Az erdő olyan tiszta lett, mint a kék ég.
Azóta Peti és barátja az emberekkel együtt őrzik a természet szépségét.