A megmentő királylány

Gabnai Lívia (5. osztály) meséje

Egyszer volt, hol nem volt, a Sehol világán is túl, élt egyszer egy nagyon gyáva királyfi. Az apja, aki egy hős lovag volt, nagyon sajnálta a fia hibáját. Azért, hogy egy kicsit megemberesedjen, elküldte szerencsét próbálni. A hatalmas üveghegy másik oldalán, a szomszédban élt egy királykisasszony is, aki viszont bátorságban a férfiakat is felülmúlta.

Ahogy ment, mendegélt a királyfi, egyre rosszabbra fordult az idő. A fiú fázni kezdett, és a hideg elől egy barlangba menekült. Ám éjfélkor hazajött a barlang rettenetes ura, a 15 fejű sárkány. Elordította magát, és rettenetes, erdőrengető hangjával felébresztette az éppen alvó királyfit, aki rögtön sikítozni kezdett.

Ezt még a hegy másik oldalán lakó királylány is meghallotta, és egyből tudta, hogy cselekednie kell. Mire a királylány odaért a barlanghoz, addigra a sárkány már megláncolta a királyfit és majdnem minden ruháját letépte róla. Amikor a királyfi meglátta a királylányt, rögtön beleszeretett. El is szégyellte magát, hogy egy lánynak kell őt megmentenie. A királylány is ezt mondta magában: „Nekem kell egy férfit megmentenem?”

A királylány megvárta, hogy a sárkány ismét elmenjen hazulról. Ekkor besurrant a barlangba, és eloldotta a királyfi láncait. Ekkor a királyfi rögvest haza akart menni, de a királylány még ki akarta deríteni, hogy  a országában lévő szegénység is a sárkány miatt van-e. Ezért elkezdték követni a sárkány nyomait, melyek akkorák voltak, mint az Óperenciás-tenger fele. Egy teljes hétig követték a nyomokat, míg végül ráakadtak a Szélre, kikötve egy oszlophoz. Rögtön elvágták a köteleket, amelyekkel a Szelet kikötötték. Ezután a sárkányt közös erővel egy barlangba zárták, majd a Szél hátán visszarepültek a királykisasszony immár gazdag és vidám országába, ahol nagy lakodalmat csaptak. A királyfi megígérte a királylánynak hogy soha többé nem fog gyáván viselkedni. Máig is élnek, ha meg nem haltak.