Az erdő meséje

Dinnyés Diána (4. osztályos) meséje

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu. A falu szélén állt egy kerek erdő. A falubeli  gyerekek imádtak odajárni, folyton csak ott játszottak.
Egyik délután is ott fogócskáztak, bújócskáztak és beszélgettek. Annyira belefeledkeztek a játékba, hogy észre sem vették hogy hírtelen nagy vihar támadt. A gyerekek a nagy öreg tölgyfa alá bújtak. A fa védőn ölelte meg őket. Aztán egyszer csak megszólalt, és elkezdett mesélni a megszeppent gyerekeknek. Visszaemlékezett arra, amikor még ő is fiatal facsemete volt. A gyerekek nagyra nyílt szemekkel hallgatták a meséjét. Mire az öreg tölgy végzett a történetével, akkorra már a vihar is elállt. Ezután a gyerekek azonban továbbra is a fa alatt maradtak, és még beszélgettek a meséről egy kicsit.
Ettől kezdve sokkal nagyobb becsületben tartották a fákat. Amikor ők is megnőttek, továbbadták az öreg tölgy meséjét a gyermekeinek. Ti is hallhatjátok, ha az erdőben jártok, csak figyeljétek a fák suttogását!