Az önző Somanó jó útra tér

Bónus Marcell (2. osztályos) meséje

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren innen, az Üveghegyen is túl volt egy sűrű erdő. Ebben az erdőben volt egy gyönyörű kis házikó, melyben egymagában élt Somanó. Somanó egész nap feküdt a kemence mellett. Mindene meg volt, a ház tele volt étellel, itallal. Azaz mind ez így nem igaz, mivel nem volt barátja és az állatok is féltek tőle.
Történt az egyik télen, hogy oly sok hó esett, hogy 30 napig csak hullott, csak hullott a hó. Az erdő állatai éheztek, a vastag hótakaró alól az élelmet nem tudták előkaparni.
Az állatok összehívták az erdei tanácsot, melyen elhatározták, hogy küldötteket küldenek Somanóhoz és segítséget kérnek tőle. Felkerekedtek, elindult az állatok küldöttsége: a nagy fakopáncs, a mókus, a vakond, a jávorszarvas, a sün és a nyúl. Somanó házának ajtaját a nagy fakopáncs megzörgette. Somanó látta az ablakon keresztül az állatokat, azonban mégsem nyitott nekik ajtót. Az állatok így szomorúan, a megmaradt erejüket összeszedve hazaindultak.
Az erdei tündér mindent látott és nagyon megharagudott Somanóra. Elhatározta megleckézteti, és hóemberré változtatta.
Tudomást szereztek erről az állatok, megsajnálták Somanót, ezért felkeresték a tündért, hogy változtassa vissza emberré.
A tündér így szólt:
- Na jó, nem bánom, visszaváltoztatom, ha kiállja a próbát. A próba abból áll, hogy Somanónak el kell mennie a hótündérhez és meg kell kérnie, hogy állítsa el a hóesést, mert az állatok éheznek.
Az állatok útra keltek, felkeresték a háza előtt álldogáló Somanót és átadták az erdei tündér üzenetét. Somanó nagyon megörült, hogy az állatok kiálltak mellette és megígérte, hogy teljesíti a próbát. Somanó már nagyon megbánta, hogy nem segített az állatoknak.
Az állatok is elkísérték a hótündérhez, aki látta, hogy az állatok éheznek és Somanó is megbánta tettét. A hótündér szólt a hófelhőknek, akik elszálltak, a hóesés elállt és előbújt a napocska. Az állatok nagyon megörültek.
Somanó az állatokkal visszatért az erdőbe. Látta az erdei tündér is, hogy Somanó kiállta a próbát és azt, hogy őszintén bánja cselekedetét, ezért újra emberré változtatta. Somanó örült, hogy újra ember lehet és az első cselekedete az volt, hogy az összes állatot meghívta a házába, vendégségbe. Az állatok többé már nem féltek Somanótól, megszerették és barátságot kötöttek vele.
Somanó boldog volt, hogy barátokra lelt és rájött arra, hogy nem minden a gazdagság és a jólét, ha nincs kivel megosztani az örömöt és a bánatot.
Az mesémnek így lett vége, itt a vége fuss el véle!