A halkirálynő

Szikora Máté (2. osztályos) meséje

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy szegény halász, aki nap, mint nap a folyóra járt halászni. Történt egyszer, hogy amint kiment a vízhez, elpusztult halakat látott körös-körül. Elszomorodott nagyon, miközben így búslakodott, előbukkant a vízből egy kis hal, amelynek egy aprócska korona volt a fején. Megszólította a halászt:
- Hallod-e te szegény halász, én vagyok a halkirálynő, és tudom, hogy régóta jársz ide halászni. Amint látod, a szennyezett vízben lassan kipusztul a nemzetségem. Segíts rajtunk!
Mit tegyek? – Kérdezte meglepetten a szegény halász.
Minden szennyeződés a folyóba kerül, és ettől pusztulnak a halak. Kérlek, segíts megakadályozni a szennyezést. – Kérlelte a halkirálynő.
A halász megígérte, hogy utána jár a dolognak. Fogta magát, elment a környező üzemekhez és kérdezte. – Miért szennyezitek a folyó vizét, hiszen elpusztulnak benne a halak? – Nem tudjuk hova tenni a szemetet, nem veszi át tőlünk a feldolgozó.  Segíts, hogy átvegye, akkor nem szennyezzük a folyót.
A halász megígérte, hogy addig nem nyugszik, míg ezt el nem intézi. Elment a hulladék-feldolgozóhoz, ahol látta, hogy mindenfelé szeméthegyek vannak. Megkérdezte, hogy mi történt.
- Jaj, ne is kérdezd! –  Sóhajtott nagyot a hulladék-feldolgozó. – Egy gonosz boszorkány megátkozott. Hiába működik a feldolgozás, nemhogy fogyna a szemét, csak szaporodik. Akkor törik meg az átok, és indul meg az újrahasznosítás, ha az emberek ismét a természet energiáit hasznosítják. Segíts, hogy megtörjön az átok!
A halász megígérte, hogy mindent megtesz, de valójában fogalma sem volt, hogy mihez kezdjen. Elment búsan, leült a folyópartra, várta, hogy felbukkanjon a halkirálynő.

Nem kellett soká várnia hamarosan kiemelkedett a habokból. – Miért búsulsz szegény halász? – kérdezte.
A halász részletesen elmesélte merre járt, és milyen átkot kell megtörnie ahhoz, hogy a halakat megmentse a pusztulástól. – Egyet se búsulj – Mondta a halkirálynő. – Hasznosítsd a földet, ültess fákat.  Használd a víz, szél és a nap energiáját. Építs vízerőművet, szélerőművet és napkollektorokat.
A halász megfogadta a tanácsot és mindent úgy tett, ahogy a halkirálynő mondta. Mikor mindennel készen volt, egyszer csak – lássatok csodát - megtört az átok…
A hulladék-feldolgozóban megindult az újrahasznosítás, gyorsan eltűntek a szeméthegyek és már át tudta venni az üzemtől a veszélyes anyagot. Az üzem nem szennyezte tovább a folyó vizét, nem pusztultak többé a halak.
A halásznak ezentúl mindig volt friss hal a hálójában, nem nélkülözött többé. Boldogan élt, míg meg nem halt.