A százfejű sárkány

Kecskeméti Laura, Sin Boglárka, Zsemberi Nikolett (5. osztályosok) meséje

Egyszer volt egy sárkány, aki a lekvárhegyen lakott. Minden reggel finom lekváros kenyeret evett. De nem akárhogy! Mikor lesétált a hegyen, magával vitt annyi kenyeret, amennyit meg akart enni. Lefelé menet mindig belesüllyedt a lába a lekvárba, amikor pedig leért, lekente a lábáról a lekvárt, és kész is volt a finom reggeli. Bár egy kicsit lábízű volt.
Na, térjünk vissza a történethez. Ez a sárkány elég nagy testű, kék, százfejű lány sárkány volt. Még kikelése előtt piros tojásban volt ezért a többi sárkány elnevezte Piroskának. De amikor kikelt, akkor látták, hogy ez a kissárkány kék színű lett! Most már mindegy, gondolták, akkor is Piroska lesz a neve!
Telte-múltak az évek, és mikor Piroska száz éves lett, apja azt gondolta, hogy már elég érett a királylányrablásra. Hát megtanította: volt az apjának egy régi kastélya amit még kissárkány korában foglalt el. Királylány és katonabábúkat állítottak fel, ezen gyakoroltak. Ezek egyfajta keljfeljancsik voltak, amik párszor fejbe vágták őt.
Százkét évesen elindult királykisasszonyt fogni.
Útközben találkozott egy emberrel, aki egy nagyon kíváncsi sárkánykutató volt. Elkezdett tőle mindenfélét kérdezgetni: tud-e tüzet fújni? Van-e testvére? Milyen színű sárkány volt az apukája?... Mire befejezte, a kék sárkány azt is elfelejtette hogy ki a királylány, és ki nem. Lerázta magáról a kíváncsi tudóst, és továbbment. A veszélyes erdőn át a kastélyhoz ért és várt, míg ki nem jött egy lovag. Azt elkapta, és hazavitte a barlangjába. Elkezdte forralni a vizet, és közben ezt mondta: - Kedves királylány, te leszel ma a vacsorám – majd beletette a fűszereket a vízbe.
- Én nem vagyok királylány! Tóbiás vagyok, a lovag!
Erre Piroska elpityergett: - Én nem tudok királylányt fogni – mondta.
- Nem is kell, mert te jó sárkány leszel – felelte Tóbiás – csak azt kell tenned, amit én.
Első próbálkozásra nem sikerült jónak lenni, de szorgalmasan gyakorolt, és néhány év múlva a százfejű sárkány már a lovaggal együtt mentette meg a királylányokat a gonosz sárkányoktól, és ő lett a legkedvesebb sárkány a lekvárhegy környékén. Boldogan éltek Tóbiással együtt, míg meg nem haltak. Bár Piroska talán még mindig él, mert ő egy sárkány.