A mi meséink

"Írjunk együtt mesekönyvet!" Meseblog általános iskolások részére.

Email címünk

Várjuk meséiteket az amimeseink@gmail.com email címre!

Rajzok

Hozzászólások

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Címkék

Rovatok

Orosz Bence: A fekete víz

2012.04.01. 15:43 | amimeseink | Szólj hozzá!

Címkék: mese környezetvédelem orosháza

A fekete víz

Orosz Bence (4. osztályos) meséje

Egyszer elindultam az erdőbe gombát szedni az ebédhez, és találkoztam egy nagyon rémült törpével. Megkérdeztem, hogy miért olyan rémült, de ijedtében nem tudott beszélni csak tátogni. Próbáltam kibogarászni mit akar mondani, ám nem sok sikerrel. Mutogatott is és abból úgy láttam, hogy baj van. Nagy nehezen megszólalt és elmesélte miért ilyen ijedt:
- Segítened kell! A tenger fekete lett! A halak sorra hullnak el! Csupa fekete még a mi partunk is!- mondta.
- Segítek, csak mondd meg, hol laktok!
- Itt, a Nagy-tengerpartnál. Gyere, odavezetlek!
Nem telt bele két perc, máris ott voltunk. Minden fekete és büdös volt - az elpusztult halaktól-, még a kunyhók falai is. Hatalmas hullámok söpörtek végig a falun. A törpék ijedten menekültek, mert a víztől a nemezből készült kunyhók nem bírták sokáig. Borzalmas látvány volt azt nézni, ahogy a törpék faluja szépen lassan elenyészik.
- Nem hiszem el! Nem hiszem el!- ismételte -. A falum!
Egy kicsi idegösszeroppanást véltem felfedezni az arcán. Belegondolni is rossz, hogy milyen az, hogyha az otthonom összedől. Menedéket kerestünk, mert úgy tűnt, hogy a fekete vizet nem szívja fel a föld, így egyre nagyobb lett a vízszint. Egy magas dombon, találtunk menedéket. Ekkor jutott eszembe, hogy a vörös-iszap katasztrófánál homokzsákot használtak.
- Van homokzsákotok?
- Igen van, miért kérdezed?
- El lehetne vezetni az olajos vizet vele.
Ettől a hírtől felélénkült a törpe:
- Akkor hát, menjünk!
Előszedtük a raktárból a homokzsákokat, s kicipeltük őket. A falu apraja-nagyja sem tétovázott, segített nekünk. Így 600 dolgos kéz serénykedett. A homokzsákokkal körbezártuk a területet és ellapátoltuk az olajos földet a kijelölt helyre. Madarak is voltak a tengerparton, őket meg tudtuk tisztítani a szennyeződéstől, ám a halakat sajnos nem. A Nagy-tengert is megtisztítottuk (amennyire tudtuk), így a tóban maradt halak nem pusztultak ki. A törpe visszavezetett az erdőbe és megköszönte a sok segítséget. Én hazamentem és rögtön elmeséltem az édesanyámnak. Később hallottam, hogy a falut újjá építették, de nem úgy, mint régen volt: vízvédelmi park lett. Így sokkal „környezetbarátabb” lett a vidék. Persze mindent leírtam a számítógépembe, különben nem olvashattátok volna ezt el. Itt a vége, fuss el véle.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://amimeseink.blog.hu/api/trackback/id/tr454354062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása