A vízitündér

Szőke Tamás (2. osztályos) meséje

Hol volt, hol nem, volt egy folyó, melynek Tisza volt a neve. Ez a folyó átszelt sok országot, míg végül a tengerbe ömlött. Ebben folyóban élt egy kedves vízitündér, akinek Pipilló volt a neve, ő vigyázott a vízinövényekre és az állatokra.

Történt egy nap, hogy észrevette, hogy a partról egy cső lógott a vízbe, amiből méreg csöpögött. Az itt élő állatok rémülten menekültek. Pipilló azonnal cselekedett. Tudta, hogy ebben az országban egy gonosz, kapzsi király élt, aki manókkal dolgoztat az aranybányájában. De a szomszéd király kedves és jóságos. Azonnal útnak indított egy békakövetet, hogy szóljon a jóságos királynak a hírről, miszerint veszélyben a Tisza élővilága. A király a folyópartra vágtatott és tanácskozásba kezdett  Pipollóval. Elhatározták, hogy cselhez folyamodnak. Álruhában bekéredzkedtek a gonosz királyhoz, hogy mit kérnek a gyémántért cserébe. Azt felelték, hogy egy manót kérnek a bányából, akit ők választanak ki. Kapott az alkalmon a gonosz király és személyesen kísérte őket a bányába. Amint beértek a tündér előkapta a varázspálcáját és egy intésére a bánya virágzó rétté vált.

A manók végre szabadok lehettek, a király pedig őzzé változott. A folyó állatai megmenekültek. Soha többé nem kellett félniük a bányából szivárgó méregtől, amit ciánnak neveznek.