Hogyan mentik meg az erdő lakói a patakot?

Muszka Tamara (6. osztályos) meséje

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy kerekerdő. Az erdő közepén csörgedezett egy kristálytiszta hegyi patak. Ebből ittak az erdő lakói.
Egy szép nyári reggel, amikor a nap kikukucskált a hegyek orma fölött, ébredezni kezdtek az erdő lakói. Itt élt a bojtos farkú nyúlcsalád, a dörmögő nagymedve a bocsaival, az őzike, farkas és a ravasz róka. A patak mentén találkoztak, ahol szomjukat oltották a friss vízben, megmozgatták elgémberedett testüket és elindultak napi élelemszerzésre.
Egy reggel, amikor kiérkeztek a patak partjára megdöbbenve vették észre, hogy nem látják az arcunkat a vízben. Szúrós volt a szaga is. Mivel még nem tapasztaltak ilyet, ijedten futottak föl és alá, kérdezgették egymást mi történt, de senki nem tudott rá választ adni. Nyuszi papa megbízta unokáit fussanak el a patak mentén és nézzék meg mi történt. Amikor felértek a hegy tetejére, megdöbbenve látták, hogy a bányából kihozott sáros iszapos anyagot a patak vizével mosták, hogy a sárga köveket megtalálják benne. Látták, amit a gépek prüszkölve, köhögve engedték az olajat az ő tiszta patakjukba. A kisnyuszik csodálkozva nézték, ahogy a sár és az olaj az ő gyönyörű patakjukba folyik.
Rohantak vissza a többi állathoz. Beszámolójukat döbbent csend fogadta. Aztán mindenki egyszerre kezdett beszélni: sokan sokfélét mondtak, de megoldást nem találtak. Mikor aztán egyességre nem jutottak, megszólalt a bölcs bagoly: „amit az emberek rontott el, az nekik is megoldaniuk! Menjünk, keressünk olyan embert, aki tud nekünk segíteni!”.
Befutottak a falu szélén található erdészházba ás addig húzták, vonták, vonszolták magukkal az erdészt, amíg el nem jutottak a patakhoz. Ekkor jött rá erdész, miért ez a nagy felfordulás, az életet adó patak mivé vált.
Az erdész segítséget kért a faluban elő lakóktól, akik közösen véget vetettek az illegális aranykitermelésnek. A patak azóta ismét tiszta, az állatok boldogok lettek. Itt a vége fuss el véle.