Hugó és Galagonya

Sin Boglárka (6. osztályos) meséje

Kezdjük csak azzal, hogy Hugó egy városi, Galagonya pedig egy erdei manó volt. Úgy kezdődött az egész, hogy Galagonya bement a városba megnézni, hogy ott mennyire védik a környezetet. Látta, hogy nagyon súlyos a helyzet, hiszen már az erdő szélén állt egy nagy kupac szemét. Az óriási füstfelhők miatt onnan még nem látszódtak az épületek sem.
Galagonya meglátott egy kicsi emberkét, akiről kiderült, hogy szintén egy manó volt. Odament hozzá, hogy megismerkedjen vele.
- Szervusz! Galagonya vagyok, és téged hogy hívnak? – erre a másik manó: - Én Hugó vagyok, itt lakok a közelben. Nincs kedved eljönni hozzám? – az erdei manó bólintott, és elindultak.
Útközben arról kezdtek beszélgetni, hogy honnan jött Galagonya. Hugónak nagyon furcsa volt, nem tudta elképzelni milyen lehet a sok fa és sok állat mellett élni. Miközben ezen gondolkodott, már oda is értek.
Ahogy bementek a házikóba, Hugó megkérdezte, miben különbözik az erdő a várostól. Galagonya elkezdte sorolni, hogy az erdőben sokkal jobb a levegő, mivel a fák levelei azt tisztítják. Nincsen szemét, ha az erdőben vagyunk, ott nincsen zaj, mint a városban az autók zaja, csak a madarak éneke.
A városi manó erre azt akarta megtudni, hogy a várost hogyan lehetne szebbé és tisztábbá tenni. Az erdei manó azt mondta:
- Ha a szemetet szelektíven gyűjtenénk, újra és újra felhasználhatnánk. A természetes hulladékot, például a tojás héját, almacsutkát komposztálni lehet. Ez egy idő után felbomlik, és ha azt a növények földjével keverjük, jót tesz nekik.
- És az emberek mivel szennyezik a környezetet? – kérdezte Hugó.
- Sokan szemetet öntenek a folyóba, tengerbe. Ha kisebb a szemét, a halak megehetik. A vízi madarak meg lehet, hogy éppen azt a halat eszik meg, ami már beteg. Vagy ha olajat öntenek a tengerbe, a madarak szárnyai beleragadhatnak. De vannak olyan emberek is, akik kivágják a fákat, és így egyre kevesebb hely marad az állatoknak – magyarázta Galagonya.
- Érted már hogy miért kell védenünk a környezetünket? – kérdezte.
- Igen, értem, Galagonya. Eddig nem is gondoltam volna, hogy ha csak egy darab szemetet is eldobunk, abból is ilyen nagy baj lehet. Most már mindig figyelek arra, amit teszek.