Bob az iskolában

Bajkán Imola (3. osztályos) meséje

Egyszer volt, hol nem volt a faluszéli kis házikó udvarán élt egy kutyus, kinek Morzsa a neve. Morzsa kutyának volt egy jó barátja Bob. Ki sem találnátok, hogy ki volt Ő! Ez az állat egy icike-picike fürge bolha, ki a kutya füle tövében lakott. Nagyon jó barátok voltak, sokat beszélgettek, a téli hideg napokon Morzsa kutyaházában. Bob az utóbbi időben nagyon rászokott az éneklésre, amit persze a kutyus napról-napra nehezebben viselt a fülével.
Egy nap aztán, nagyon dühös lett. Közölte Bobbal, hogy itt a vége a barátságuknak. Oly sokat kérte, hogy hagyja abba a kornyikálást. Menjen, keressen új otthont, mert itt helye tovább nincs. A pökhendi bolha, beugrált a házba. Gyorsan talált is magának, új kuckót. Beugrott a kis Kati szemüvegtokjába. Másnap reggel nagy örömére elindultak az iskolába. Az udvaron kiabált a kutyusnak. - Te csak az udvart ismered, én viszont a világot látni megyek!
Az iskola nagyon tetszett neki. Haza induláskor viszont baj történt. Pakolás közben, lesodródott a földre a tok. Kati gyorsan felkapta, a táskájába tette és szaladt is haza. Bob pedig ott maradt teljesen egyedül az iskolában. Mire besötétedett már nagyon unatkozott. Teljesen rekedtre énekelte magát és oly jó lett volna, valakivel beszélgetni. Az éjszaka rettenetesen telt. Alig várta, hogy a gyerekek újra suliba jöjjenek. Amikor Kati megérkezett már ugrott is vissza a szemüvegtokba. Haza felé mikor az udvarba értek, már szaladt is a régi barátjához. Kérlelte Morzsit, hogy fogadja vissza. Ígéri csendes lakó marad. Morzsa kutya visszafogadta, mert neki is rossz volt egyedül. Azóta jókat beszélgetnek, ha meg nem haltak.