A bátor testvérpár

Polgár Dávid (2. osztályos) meséje

Volt egyszer egy bengáli tigris, úgy hívták, hogy Aranyszem. Banglades erdőiben élt, távol az emberektől. Egyszer két kölyköt hozott a világra. Az egyik, akit úgy hívtak, Csintalan, sokat rosszalkodott, bántotta a testvérét, és sokszor csavargott. Testvére, Gyorslábú, pedig mindig jól viselkedett. Egyszer elveszett Csintalan. Gyorslábú vette észre, és utána ment. Több órán keresztül kereste az erdőben, amikor egy tisztás felől emberek hangját hallotta. Odalopózott, és elbújt egy bokor mögé. A tábortűz mellett négy orvvadász beszélgetett, kezükben puskát szorongattak. A tisztáson Gyorslábú sok ketrecet látott, és bennük állatokat. És ekkor meglátta a testvérét.
- Most mit csináljak? Segítek rajta!- gondolta.
Csendben odalopakodott a ketrechez, és kiszabadította Csintalant.
- Szabadítsuk ki a többi állatot is!
- Rendben- mondta Csintalan.
Kiszabadították az összes állatot, de az orvvadászok meglátták, és üldözőbe vették őket. Az állatok bemenekültek az erdőbe, de a vadászok követték, és megsebesítették Gyorslábút. Szerencsére az orvvadászok nyomukat vesztették, minden állat hazatért, és a két tigriskölyök is visszajutott az anyukájához. Aranyszem nagyon mérges volt, és azt kérdezte:
- Anyám! Én vagyok a hibás- lépett elő Gyorslábú.- Mert elszöktünk, Csintalan csapdába esett. De szerencsére sikerült megmenekülnünk.
- Látom, te viszont megsebesültél.
- Igen, de semmiség- mondta Gyorslábú.
Ezen az éjszakán Csintalan nem tudott aludni. Nagyon bántotta, hogy Gyorslábú hazudott miatta. Odasomfordált az anyukájához, és bevallotta az igazat.
Aranyszem magához hívta a két fiát, és azt mondta:
- Gyorslábú! Igaz, hogy bátor voltál, és megmentetted a testvéredet meg az állatokat, de máskor mondj igazat!
- Csintalan! Örülök, hogy megmondtad az igazat, de máskor fogadj szót!
És lefeküdtek aludni.