Spuri, a foltos szalamandra

Kupeczki Fanni (4. osztályos) meséje

Az öreg lomberdő közepén, sziklás kövek rejtekén élt Spuri, a foltos szalamandra. Kedvelte ezt, a sűrű növényekkel, bokrokkal, cserjékkel tarkított, mohával borított helyet. Naphosszat szunyókált házában, hova a közeli kispatak csobogása is behallatszott.
Éjszakánként azonban barátaival, az erdei állatokkal találkozott a Sötétség-barlangjában. Fontosak voltak ezek a találkozások, hiszen itt vitatták meg az erdővel, élőhelyükkel kapcsolatos problémákat. Itt ülésezett az Erdei Tanács, melynek elnöke Spuri volt. Azért kapta pont ő ezt a megtisztelő címet, mert különleges képességekkel rendelkezett: tudott az emberek nyelvén beszélni. Hírvivőnek számított, mert repedésekben meglapulva vagy farönkök alá húzódva meghallotta az emberek véleményét az erdőről, az ott élő állatokról. Jó szolgálatot tett. Az erdei vadakat nem egyszer figyelmeztette a közeledő vadászat idejére, hogy időben elbújhassanak rejtekeikbe.
Történt egyszer, hogy öltönyös emberek keresték fel az erdőt. Spuri rémülten bújt a kövek közé, és lélegzetét visszafojtva fülelt.
- Ez az a hely, ahová bevásárlóközpontot fogunk építeni! A patak túlsó oldalára pedig sportcentrum kerül – magyarázta egy fekete bajuszos ember.
A többiek pedig bólogattak és egyetértettek vele.
Spuri nagyon megdöbbent a hallottakon. Félelmét leküzdve bújt elő rejtekéből és szaladt egyenesen Panna házához. Panna a lomberdő szélén lakott. Régi barátság fűzte őket egymáshoz. Néhány évvel ezelőtti erdőtűzben a kislány mentette meg a kis szalamandra életét.
- Csak hozzád fordulhattam, kérlek, segíts nekem megmenteni az erdőt! – és töviről hegyire elmesélte, amit hallott.
- Mindenben számíthatsz rám, próbálok kitalálni valamit. Most pedig szaladj és vidd el a hírt az erdei állatoknak is!
Későre járt már, mire a sötétség-barlangjához ért. Ide csak az tudott bemenni, akinek volt a kezében egy olyan medál, amire rá volt írva: „Az erdő tanács tagja.”
Spuri sietett az ülésterembe. A tanács tagjai már az asztal körül ültek.: Sánta Surdi, Farkas Feri, Medve Márta és Egér Ebrid.
- Késik Huhogó Harsánia, mert a menyasszonyi ruhapróbáján van – jelentette be Béka Béla.
Elkezdődött az ülés. Spuri szót kért:
- Hallottam, mit beszélnek az emberek. Bevásárlóközpontot és sportcentrumot akarnak létesíteni az erdő helyére.
Senki se akarta elhinni.
- Állatok! – szólt Spuri. – Kitaláltam valamit! – és elmondta, hogyan képzeli megmenteni az erdőt.
Majd megbeszélték, hogy holnap reggel találkoznak az erdő szélén.
Ezután Spuri elment Pannához, hogy részletesen kidolgozzák a haditervet.
Szinte senki se hunyta le a szemét egész éjszaka az izgalomtól Vajon, hogy fog sikerülni a holnapi nap?
Kora reggel minden állat elbújt a terv szerint. Nemsokára minden városlakó ott volt a lomberdő szélén. Panna elkezdte a mondanivalóját.
- Emberek! Mivel ez az erdő utolsó napja, tegyünk egy kirándulást közösen!
Ezzel mindenki egyetértett.
Az állatok előbújtak rejtekhelyükről. A madarak Rigó Réci vezetésével énekelni kezdtek, Surdi rókakölykeit minden gyerek megsimogathatta. Medve Márta bocsai játékos hancúrozásba kezdtek, Huhogó Harsánia megmutatta gyönyörű szép menyasszonyi ruháját. A farkaskölykök kórusban vonyítoztak apjuk vezetésével. Mókus Móricz a makkokból sípot faragott és játszott rajta. A pillangók szép táncot jártak, a nyulak pedig lábukkal doboltak.
Mire véget ért az erdei kirándulás minden embernek megváltozott a véleménye.
A fekete bajuszos ember, aki épp Panna apukája volt, kijelentette:
- Az építkezést lefújjuk. A mai nap rádöbbentett arra, hogy nem vehetjük el ezeknek az állatoknak az élőhelyét. Mi emberek is jól érezzük magunkat közöttük. Ez a nap döbbentett rá, hogy több időt kell foglalkoznunk a körülöttünk lévő természettel. Óvnunk kell és védenünk! Panna vezetésével környezetvédelmi foglalkozásokat tervezünk itt helyben a patak menti pihenőhelyen. Szeretnénk, ha a felnövő fiatalok már tudatos környezetvédők lennének!
Mindenki, az emberek és az állatok együtt ujjongtak!
Spuri, az erdő megmentője ma este már nyugodtan hajthatta le patak menti házában a fejét.