A mi meséink

"Írjunk együtt mesekönyvet!" Meseblog általános iskolások részére.

Email címünk

Várjuk meséiteket az amimeseink@gmail.com email címre!

Rajzok

Hozzászólások

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Címkék

Rovatok

Nagy Zsanett: Panda

2011.04.25. 20:09 | amimeseink | Szólj hozzá!

Címkék: mese környezetvédelem orosháza

Panda

Nagy Zsanett (4. osztályos) meséje

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy pandabocs. Még kicsi és gyenge volt, az anyjával élt. A bocs csak nőtt és nőtt napokon, heteken, éveken keresztül. Amikor három éves lett, az anya elhagyta, mert ez volt a szokás.  Ilyenkor a bocsok már egyedül folytatják életüket. Eddig anyatejjel táplálkozott, de aztán már bambuszrügyeket is fogyasztott, akár 20kg-ot is naponta. Lassan már barátokat is szerzett, fiúkat és lányokat egyaránt.
Egy nap egy barátjával sétált, amikor valami neszt hallottak. Nem foglalkoztak vele tovább sétáltak. Amikor megint meghallották a neszt, futni kezdtek. A barátja elesett egy kőben, de a pandánk nem vette észre, ezért tovább futott. Amikor már észrevette, hogy nincs mellette, visszafelé kezdett futni, és látta, hogy egy ketrecbe rakták. Megpróbálta kiszabadítani, de meglőtték. A szuriban csak altató volt, ezért elaludt, őt is berakták a ketrecbe, és felrakták őket egy kamionra. Pár óra múlva egy állatkertbe érkeztek, ott kinyitották a ketrecek ajtaját. A pandák kíváncsian kimentek a ketrecből, és el kezdték felmérni a terepet. Azután ittak és ettek. A pandák pont a barnamedvék mellett kaptak helyet. Ahogy a pandák és a medvék jobban megnézték egymást, a medvék azonnal el kezdték őket csúfolni, hogy fekete és fehér színűek, mint a zebrák, csak nem csíkosak. De a pandák nem sértődtek meg, inkább elmondták, hogy ők milyen védettek. A szabadban kb. csak 1600 panda él, fogságban több mint 300 panda.
- Úgy hogy mi sokkal védettebbek vagyunk, mint ti barnamedvék.
Ti barnamedvék 1952-es felmérés szerint mindössze 1530-an éltetek. Ez az állomány 1979-re 6600-ra nőtt. Egyszóval minket tisztelni kellene, mert mi egyre kevesebben vagyunk. A medvék elszégyellték magukat, majd elsétáltak. A pandák furcsán érezték magukat, hiszen a medvék bocsánatot se kértek tőlük, és a hely is új volt még.
Reggel minden jóra fordult. Finom bambusz várta őket. Ettek és azután újra kimentek a kifutóba. A barnamedvék már várták őket, odamentek hozzájuk, és bocsánatot kértek, ezután már örökre barátok lettek. Itt a vége, fuss el véle.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://amimeseink.blog.hu/api/trackback/id/tr652854877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása