A halász története

Nagy Andrea (4. osztályos) meséje

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy halász. Egyszer lement a tengerhez. Bele se dobta a horgát a vízbe, de máris kapása volt. Egy beteg hal akadt a horgára. Megszólal a halacska:
- Kérlek, ne dobj vissza! A tankhajókból kiömlő olaj a mi otthonunkba, a vízbe folyik. Ha visszadobsz, megfulladok.
- Jól van - mondta a halász. – Magammal viszlek.
Hazafelé egész úton azon gondolkodott, hogy hová is tegye a halat. Végre eszébe jutott, hogy hol lehetne a legjobb helyen. Amikor hazaért, elvitte a halacskát a kertje végében lévő pici tóhoz. Másnap reggel megint lement a vízhez. Most vitt magával egy vödröt is. Ott teleszedte a vödröt a halakkal, majd őket is hazavitte, s beengedte a tóba. Ekkor felbukkant az a hal, amelyiket először mentett meg.
- Jóságodért kívánhatsz egyet! - mondta a halásznak.
A halász meglepődött, majd így szólt:
- Tudom is, mit kívánjak! Azt szeretném, ha minden ember védené a környezetét. Nem szórnák szét a szemetet, nem bántanák az állatokat.
- Jól van! – mondta a hal. – Ám ez nemcsak rajtam múlik.
Azzal eltűnt a habok között.
Ettől a naptól kezdve észrevehetően tisztább lett a környezetük.