A segítő kiskutya

Verasztó Anna (2. osztályos) meséje

Élt egyszer egy kislány, aki egy házikóban lakott a nagymamájával és a kiskutyájával.
Egyik nap, amikor a nagymama és a kiskutya éppen a délutáni álmukat aludták, a kislány kisétált az erdőbe, mert virágot akart szedni.
Az erdőben egyre mélyebbre ment, egyre nagyobb sziklák kerültek az útjába. Már jó nagy csokor virág volt a kezében, ezért úgy gondolta, megpihen az egyik szikla tövében. Közelebb ért, és akkor vette észre, hogy a szikla tetején szomorúan ül egy sérült kismadár. A kislány segíteni akart rajta, fel akart mászni a madárhoz, de lecsúszott, és a bokája kificamodott. Megijedt a kislány, hogy mi lesz most vele az erdőben.
Eközben a kutya keresni kezdte a gazdáját. Körbe-körbe szaladgált a ház körül, szimatolt, és megindult a nyomok mentén, amelyek az erdőbe vezettek.
Egyre beljebb ért az erdőben, és egyszer csak kiállást hallott. Megindult a hang irányába. Ahogy egyre közelebbről hallotta a hangokat, a kiskutya is ugatni kezdett. Hamarosan rá is talált a sérült kislányra.
Közben a nagymama is felébredt és keresni kezdte az unokáját és a kutyát. Egyiket sem találta, ezért sejtette, hogy valami nagy baj lehet. Segítségül hívta a szomszédban lakó vadászt és elindultak megkeresni őket.
Hosszas keresés után hallott meg a kutya ugatását. Így már könnyen rátaláltak a bajba jutott lányra. A vadász segítségével hazajutottak, a kislány orvoshoz került, és nagyon hálás volt a megmentőinek.