Mentsük meg az állatokat!

Horváth Petra (6. osztályos) meséje

Egy napos nyári napon, egy barátnőmhöz igyekeztem, hogy menjünk el a strandra.
Félúton voltunk, mikor egy sebesült kutyát láttam az úton heverve:
- Gyere, Blanka az az úton heverő kiskutya veszélyben van! Egy autó közeledik felé!
- És szerinted hogyan tudnánk segíteni rajta?
- Majd útközben elmondom!
- Menj, ha akarsz, én maradok, és el fogok menni a strandra!
-Ha így gondolod menj, én biztosan itt maradok, és segíteni fogok rajta!!!
Én futólépésben lehoztam a kutyust az útról, hazavittem, és bekötözgettem a sebeit.
Pár nap múlva az eb, kit Sissynek neveztem el, meggyógyult. Mivel a szüleim nem engedték, hogy megtartsam, ezért szegényt elvittem a pár házzal tőlünk levő menhelyre. Ott, könnyeim mellett, megfogadtam neki, hogy mindennap meg fogom látogatni .
A búcsúzkodás után rájöttem, hogy a kutyák sokkal jobb barátok, és hűségesebbek is, mint az emberek.