A kecske és a három alója¹

Kádár Szebasztián (Klézse, Csángóföld) meséje

Volt egyszer amikor volt, amikkor az állatok beszéltek egy kecská² s náki³ volt több Alója s mindig kelet etetni, egyszer bejött a házba s mág mondta:
- Fiuk ma én el mennek zárdőbá⁴ hozok étált⁵ - a farkas mág⁶ halta a kecskét, hogy menen e zárdőbá.
Farkas mint meg látta, hogy a nagy kecske el ment hozunot⁷, és hallatta amikor meg monta az alóknak, hogy ételét menen, ne csinálják⁸ ki az ajtót a meddig nem hallják meg e beszédjét és az énekét.
A farkos meg hegyesítette e nyelvit s el kezdet énekelni kérdezősködni az ajtónál, a kisebb rá jött mi történt de e nagyobbok nem, így ki nyitták⁹ az ajtót. Mindenki csak oda bujt ahová tudat serényen¹⁰ de e kicsi az be bujt e szóbába¹¹.
Mikor a nagy kecske Anya, haza jött, akkor a kisebb elmondta apróban mi volt.
A kecske kamondárt készétet¹ s meg hívta az egész erdő állatait de nem mondta el, hogy a farkas tete a dolgot így e farkas es el jött a hívásra.
A farkast Diáknok13 hívták meg és őt becsületben tették egy magas helyre ahol alatta egy gödörben dugva tüzet raktak. S mikkor e farkas énekelt akkor alatta meg gyújtották e tüzet s bele eset e tűzbe.
-Ez neked e komondárad! - mondta a kecske - ezt érdemled meg mert meg etted e gyermekeimet.

Tudjátok-e? E kecskék ha meg nem holtak még ma es élnek, nekem es van hét s egyikük mindig fent áll e magas dombon vagy fán, hogy lesi e farkas fiait, mert ez után mindig veszekedik e két nemzetség.

Kádár Szebasztián (Cadar Sebastian) Klézse-Alexandrina.



1 Kecskegida
2 kecske
3 neki
4 az erdőbe
5 ételt, étkezésre valót.
6 meg
7 otthonról
8 itt, nyitni de máshol formálni, vagy építeni, több tevékenységre jelemző.
9 nyitatták
10 gyorson
11 kályhába
12 emlék tór készítése
13 kántor