Vakond a kertben

Dorut Roland (6. osztályos) meséje

Egyik reggel kertünkben, a szépen nyírt gyepünkön földtúrások jelentek meg. Apa először azt hitte, hogy magyar vizsla kutyánk csinálta mindezt. Tódor nevű kutyánk már-már el is vállalta a kártételt, amikor arra figyeltünk fel, hogy a fűben újabb bucka nő. Figyelmünk egyből arra terelődött, ekkor rájöttünk, hogy a buckaépítő nem más mint a kertészet réme a vakond.
Apukám sietve a szerszámos kamra felé indult, ahonnan ásóval a kezében tért vissza.
Felkiáltottam:
- Apa ne! A vakondot nem szabad bántani! Azt tanultuk az iskolában a környezetismeret órán, hogy az védett állat. Akarod tudni, hogy miért?! Mert nem növényevő a férgekkel táplálkozik. Kedvenc csemegéje a földigiliszta, lótücsök. A növényeket nem rágja meg csak alagút ásás közben kitúrja azokat.
Ezek után nem is bántottuk szegény jószágot.