A mi meséink

"Írjunk együtt mesekönyvet!" Meseblog általános iskolások részére.

Email címünk

Várjuk meséiteket az amimeseink@gmail.com email címre!

Rajzok

Hozzászólások

Naptár

május 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Címkék

Rovatok

Antal Regina: A kisróka és a tündér

2009.11.06. 19:21 | amimeseink | 1 komment

Címkék: mese orosháza tündér

A kisróka és a tündér

Antal Regina (4. osztályos) meséje

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren túl, az üveghegy lábánál, élt egy kisróka. Ez a kisróka szeretett volna egy házat az üveghegy tetején, hogy az egész Világot belássa.
El is kezdte hordani a követ a hegy lábához, de akárhogy próbálta, nem tudta felcipelni a hegy tetejére. Na, gondolta, ebből így nem lesz nekem házam! Elmegyek a tündérhez, kölcsönkérem a varázspálcáját, azzal egykettőre elkészül a házam. El is indult. Ment, mendegélt, amikor már nagyon elfáradt, éppen egy szakadékhoz ért. Ezen hogy megyek át? Amíg gondolkodom, pihenek egy kicsit. Törte a fejét, és eszébe jutott, hogy arra lakik a kismedve. Elment tehát a kismedvéhez, és megkérdezte:
- Medve komám, tudnál-e nekem segíteni? Egy farönköt kellene a szakadék fölé gurítani.
A medve szívesen segített.
A kisróka megkérdezte:
- Nem jönnél velem Tündérországba?
- Hát persze! Megyek én is! – válaszolta a kismedve.
Átmentek a farönkön a szakadék felett, de a szakadék túloldalán egy varázserdőt találtak. Ez az erdő olyan volt, mint egy labirintus, a fák ágain pedig aranyalmák csillogtak. Már jó ideje mentek, de nem találták a kivezető utat. Szerencséjükre mielőtt beesteledett, arra repült egy katicabogár, aki épp Tündérországból sietett az ő segítségükre. Így szólt a katicabogár:
- Tudom, mi járatban vagytok. Gyertek utánam, és elvezetlek titeket Tündérországba. Egyetek az aranyalmából és ti is tudtok repülni.
Így is történt. Felrepültek a fák fölé és megpillantották Tündérországot. A leszállás kissé nehezen sikerült, a kismedve a bokorba, a kisróka a tündérkirálynő halastavába pottyant. Miután a kisróka megszáradt, bekopogtak a palota ajtaján.
- Gyertek be! Már vártalak titeket! – szólt egy hang.
Beléptek az ajtón. A szobában terített asztal várta őket, az asztal mellett pedig ott ült a királynő. Gyönyörű hófehér ruhája volt, és korona a fején. Miután ettek-ittak, elmondták, mit szeretnének kérni a tündértől. A tündér ezt felelte:
- A varázspálcát nem adom kölcsön, de segítek nektek.
Kettőt pördült, és máris ott voltak az üveghegy lábánál. Itt a tündér hármat suhintott a pálcájával, és a hegy tetején gyönyörű házikó épült.
Aznap este az üveghegy tetején nagy lakomát csaptak, meghívták a kisróka összes barátját.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://amimeseink.blog.hu/api/trackback/id/tr971505445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kedves kis történet, aranyos mese! Gratulálok!
süti beállítások módosítása